Ahhoz, hogy produktív edzésprogramot tudjunk felépíteni magunknak (vagy a netről vadászott programok közül a számunkra megfelelőt válasszuk), tisztában kell lennünk az alapvető terhelési paraméterek megállapításának módszereivel.
Egyszerűbben fogalmazva a kérdés:
‘hány ismétlést, hány sorozatot, milyen gyakorlatokat és milyen felosztásban végezzek?’
Az alkalmazott ismétlésszám helyes megválasztásának módszere nem véletlenül áll felsorolásban első helyen, hiszen egyrészt az edzéssel kiváltott adaptációs folyamatokat nagy mértékben befolyásolja, másrészt talán az egyik leginkább kézzel fogható terhelési mutató; amikor legelőször lementünk a terembe és befeküdtünk a fekvenyomó padra a rúd alá, már rögtön felvilágosítottak róla az ‘okosabbak’, hogy 6-12 ismétlést kell végeznünk ahhoz, hogy jöjjön a GAINZ, azaz növekedésnek induljon ványadt testünk.
Azonban tényleg jó, ha mindig ebben a tartományban dolgozunk, vagy szükségünk van alacsonyabb ismétlésekre és nagyobb súlyokra, esetleg magasabb ismétlésekre és kisebb súlyokra? A továbbiakban ezt fogjuk kivesézni a tudomány és tapasztalat segítségével.
Ismétlésszám = Intenzitás
Ha elfogadjuk azt az alapvetést, mely szerint az edzéseink számottevő részében nehéz sorozatokat (izombukást kb. 1-3 ismétlésig megközelítve) kell végeznünk az optimális erő- és izomnövekedésért, akkor azonnal világossá válik, hogy az alkalmazott ismétlésszámot a súly nagysága szabja meg. Az ismétlésszám kérdése tehát pontosabban a ‘Mekkora súlyokkal kell, hogy dolgozzak?’ kérdéssel írható le, ezt fogja jelenteni az intenzitás kifejezés:
Intenzitás: Az 1 ismétléses maximumunk adott százaláka.
Íme egy táblázat, amely (nagyjából pontosan) megadja, hogy az adott intenzitás mellett hány ismétlést tudunk végezni MAXIMUM egy szériában:
Ezen a vonalon tovább haladva tehát azt fogjuk vizsgálni, hogy mekkora intenzitással kell dolgoznunk edzéseinken.
Erőnövekedés: nagy súlyok!
Az erőszintünket PowerBuilderként, a guggolás, fekvenyomás és felhúzás 1 ismétléses maximuma fejezi ki, ezekben való fejlődéshez pedig gyakorolnunk kell a nagy súlyok használatát.
Ugyanis az erő egy képesség: az izomtömeg az alapja, de a meglévő izomtömeggel gyakoroltatnunk kell azt, hogyan tud maximális erőt kifejteni az adott gyakorlatok közben. Emellett természetesen a nagy súllyal végzett alapgyakorlatok technikája és a mentális aspektusa is gyakorlásra szorul – ezt mind akkor tudjuk megfelelően fejleszteni, ha minél nagyobb súlyokkal, minél többet gyakorlunk.
Ezek alapján levonhatánk azt a következtetést, mely szerint az erőnket akkor tudjuk a legjobban fejleszteni, ha minél többször nyomnánk/húznánk/guggolnánk nagyon nehéz 1 ismétléseket… azonban ezt sem a tapasztalat, sem a tudomány nem igazolja (ha bővebben érdekel, olvasd el ezt a tanulmányt, amelyben azt vizsgálták, hogy milyen hatása van a fejlődésre a 90% feletti súlyok nagy mennyiségben való használatának). Az oka ennek az, hogy minél nagyobb súlyt használunk, annál nehezebb lesz regenerálódnunk az adott terhelésből, ezáltal annál kevesebbet tudunk majd gyakorolni.
A tanulság tehát, hogy az erőnövekedés receptje: minél nagyobb súlyok, minél nagyobb mennyiségben.
Izomnövekedés: mennyiség!
Az izomnövekedés mértékét elsősorban az elvégzett munka mennyisége, volumene határozza meg, leegyszerűsítve: minél több súlyt mozgatunk meg egy edzésen/héten/edzésciklusban az adott izomcsoport munkáját igénybe véve, annál nagyobb növekedési ingert adunk az adott izomcsoportnak.
Ezt tökéletesen mutatja Schoenfeld tanulmánya, amelyben hasonló heti volument végző csoportok növekedését hasonlították össze úgy, hogy az egyik csoport az adott munkamennyiséget kisebb súllyal és 3×10 ismétléssel, a másik nagyobb súllyal és 7×3 ismétléssel végezte el. Mindkét csoport ugyanannyi kilót mozgatott meg tehát az adott gyakorlatokban hetente, és a kísérletet záró mérésekkor megállapították, hogy az izomnövekedés mértéke is szinte hajszálpontosan megegyezett.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha ez így van, akkor miért nem végzünk nagyon magas, mondjuk 50 ismétléses sorozatokat? Hiszen ezzel a módszerrel a heti össz. ismétlésszámot nagyon magasan tudnánk tartani, így az izomnövekedés is egészen földönkívüli méreteket öltene. Azonban a gyakorlati tapasztalatainkból ezt mindannyian tudjuk, hogy nem így van: ha túl kicsi a súly, akkor az nem fog elegendő stimulust jelenteni a testünk számára ahhoz, hogy izomnövekedési folyamatokat indítson be. A tudomány szerint az alsó határ valahol 50-60%-os intenzitás környékén van, ennél kisebb súlyokkal dolgozva már nem tudunk optimális növekedési ingert adni testünknek – tehát ha egy adott súllyal több, mint 15 ismétlést tudunk végezni, akkor ideje növelni a súlyon.
A tanulság tehát, hogy az izomnövekedés receptje: minél nagyobb munkamennyiség, közepes súlyokkal.
Optimális ismétlésszámok
ERŐ: A fentieket összefoglalva az erőnövekedést optimálisan elősegítő intenzitás tartománya valahol 75-90% között lehet, azaz olyan szériákból kell minél többet végeznünk, amelyekkel MAXIMUM 3-6 ismétléseket tudunk végezni. Ennél nagyobb súly már túl nagy stresszt ró a szervezetünkre, ennél kisebb pedig nem jelent elég stimulust ahhoz, hogy gyakorolni tudjuk vele a maximális erőkifejtés képességét.
IZOM: Az izomnövekedést a leghatékonyabban 60-75%-os súlyokkal tudjuk kiváltani, azaz olyan szériákból kell minél többet végeznünk, amelyekkel MAXIMUM 8-12 ismétlést tudunk végezni. Ennél kisebb súlyok nem stimulálják megfelelően az izomnövekedést, ennél nagyobb súlyokkal pedig már olyan alacsony lesz az ismétlésszám, hogy túl sok szériát kellene végeznünk hetente belőle a magas össz. ismétlésszám eléréséhez, ebből pedig nehezebben tudunk regenerálódni.
Milyen szinten vagy?
A fenti gondolatmenetet folytatva megfogalmazhatunk konkrét ajánlásokat attól függően, hogy mennyi tapasztalattal rendelkezünk az edzőteremben és a saját fejlettségi ranglétránkon meddig jutottunk.
Kezdőknek érdemes hasonló fókuszt helyezni az erő- és izomnövelésre is, hiszen a kettő párhuzamos fejlődése fogja a legjobb eredményeket hozni. Ehhez az adott héten, az adott izomcsoportra elvégzett sorozatok felét érdemes az erőnövelő (3-6) tartományban, a másik felét az izomnövelő tartományban (8-12) végezni.
Középhaladó szinttől a további fejlődés érdekében okos döntés periodizálni, azaz dedikált, néhány hetente válatakozó izom- és erőnövelő periódusokat beépíteni edzésünkbe. Az izomnövelő periódusokban a munka 3/4-ét végezzük az izomnövelő tartományban, az 1/4-ét az erőnövelőben; az erőnövelő periódusokban pedig fordítva.
Haladó szinten már jó eséllyel nem fogjuk tudni egyszerre növelni erőnket és izomtömegünket, ezért a periodizáció még precízebb formáját érdemes választanunk: néhány hétig/hónapig az izomnövelő, néhány hétig/hónapig az erőnövelő tartományban dolgozva.
Ha szeretnéd a fentieket egy kicsit jobban átlátni, nézd meg PowerBuilder Live szemináriumunk vonatkozó részét: